Településünkről
Bakonypéterd egy község Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmi járásban. A Bakony északi szélén, a Bakonyalján helyezkedik el. A Sokorói-dombság délkeleti szélén a Győrt Veszprémmel összekötő 82-es főközlekedési út mentén kialakult egyutcás falu. A legközelebbi város Pannonhalma (10 km).
A községtől 2 km távolságra, a 82-es úttal párhuzamosan halad a Győr–Veszprém-vasútvonal. A közlekedés java része autóbusszal bonyolódik le a Kisalföld Volán Rt, illetve a nyári időszakban Veszprémbe, a Balatonra menő Balaton Volán járataival. A település határában jelenleg is forgalomszámláló hely található. A falu Románd felől egy 2 km-es aszfaltos úton is megközelíthető.
Az ásatások során feltárt leletek alapján, itt az emberi élet nyomaival, már a késő bronzkor elején találkozhatunk. Péterd első okleveles említését 1357-ből ismerjük, amikor is Peturdnak nevezték. A Bakonypéterd név csak 1913-ban szerepel először a Magyar Helységnévtárban. A középkorban a pannonhalmi bencés apátság és az egytelkes nemesek közös birtoka volt. 1544-ben a török háborúk idején elnéptelenedett, majd 1675-ben megkísérelték az újra betelepítését. Moson vármegyéből illetve német nyelvű területekről érkeztek 1715-ben szabad költözési joggal bíró jobbágyok.
A telepesek megélhetési forrása a mezőgazdaság volt, hasonlóan a környező településekben letelepedettekkel. A föld nagyobb része agyagos, közepes minőségű gyümölcstermelésre alkalmas. A keskeny vizenyős rétektől kis területet elfoglaló szőlőktől eltekintve, területének legnagyobb része szántóföld. Összefüggő erdőt csak a település délnyugati sarkában találunk, mely benyúlik a romándi szőlők mögé. Legmagasabb pontja a péterdi hegy 236 m-es magasságával. A falun folyik keresztül a Bornát-ér, mely az év nagyobb részében időszakos vízfolyás.
A község 1950-ig a romándi körjegyzőséghez tartozott. 1950-től 1962-ig önálló tanáccsal rendelkezett. 1963-ban négy település közös tanácsot hozott létre romándi székhellyel, melynek egyik társközsége volt. A rendszerváltás után önálló önkormányzatot választottak Ekkor ismét a romándi körjegyzőség tagja lett, ahonnan 1996-ban kilépett. Önállóságát néhány éven át megőrizve, 2003. január 1-jétől Tarjánpusztával és Győrasszonyfával körjegyzőséget hozott létre tarjánpusztai székhellyel. 2013. január 1-től 2019. december 31-ig a Bakonyszentlászlói Közös Önkormányzati Hivatal tagja volt a településünk. 2020. január 1-től az Écsi Közös Önkormányzati Hivatal tagja.
Két tantermes katolikus elemi iskoláját 1948-ban államosították, később körzetesítették. Az alsó tagozatosak Romándra, a felsőtagozatosok Veszprémvarsányba járnak iskolába.
A községben orvosi rendelőt tartanak fenn. Ezenkívül kultúrház is van a településen. Az elmúlt években az idősebb lakosság igényeinek kiszolgálására (ételszállítás, orvosi kezelésre való elvitel, illetve nagyobb bevásárlások lebonyolítása) falugondnoki szolgálatot hoztak létre.
A helyi Római katolikus Egyházközség az Önkormányzattal együttműködve korábban pályázatot nyújtott be a települési multifunkcionális szolgáltatóház kialakítására. A fejlesztés eredményeként a jelenleg rossz állapotban lévő, régóta nem lakott plébániaépületet egy többfunkciós térként használhatja Bakonypéterd lakossága. Az épületben kap helyet a település könyvtára. Ez a funkció magába foglalja kiállítások megszervezését, előadói estek megszervezését és lebonyolítását valamint internetes hozzáférés biztosítását bármely korosztály számára. Helyszínt biztosít közösségépítő tevékenységeknek, mint például kulturális és konferencia-programok megvalósítására, kézműves foglalkozások, játszóházak, napközis gyermektábor-rendezvények megvalósítására. Bakonypéterd Község Önkormányzata a helyi egyházközséggel közösen egész évben biztosítja a színvonalas könyvtári-művelődési programokat.
A település kis lakosságszáma ellenére súlyos veszteséget szenvedett az I. világháborúban, 16 hősi halott emlékét ápolja.
A településen a kis lakosságszám ellenére aktív közösségi élet zajlik, és folyamatban lévő beruházások zajlanak.
