Környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztés Bakonypéterden

Bakonypéterd település csapadékvíz elvezetési koncepciója az utcákban található nyílt árkos csapadékvíz elvezetésre és részben helyben szikkasztásra épül. A korábbi években a település törekedett a területek megfelelő víztelenítésére, illetve a belvízkárok enyhítésére. Ennek eredményeként kiépült a település központi részein és a környező utcákban nyílt árkos csapadékvíz elvezető rendszer. A település egy részén csapadékvíz elvezetése biztosítottá vált. Azonban a település további részén a csapadékvíz kezelése nem megoldott, illetve a meglévő elvezető rendszer telítettsége miatt annak áttervezése szükséges, a nagyobb csapadékesemények utáni elöntések elkerülése érdekében. Különösen elöntésveszélyes terület a Petőfi utca, ahol szinte minden évben többször is elöntések keletkeznek. A csapadék okozta károk nem belterületei csapadékvízből keletkeznek, hanem a külterületre hulló, és onnét gyorsan összegyülekező, koncentráltan jelentkező „vízbetörésekből”. A terület mikrodomborzati adottsága a külterületi vizeket a Petőfi utca felé tereli, és ott egy helyen koncentráltan vezeti be. A Petőfi utcában jelenleg is található, kiépíttet burkolt árok: Egy-egy elöntés alkalmával az árok megtelik, és az utca is levezetővé válik, a lezúduló víz az ingatlanokba tör.

A vízbetörési helyen a meglévő föld mederben két helyen kiépítésre került energiatörő és hordalékfogó, de ezek funkciójukat nem látják el:

A tervezés során figyelembe kell venni, hogy ma már mindenki számára elfogadott tény, hogy az éghajlatváltozás elkerülhetetlen, sőt már a részesei, „elszenvedői” vagyunk. Nem kivétel ez alól hazánk sem, aminek a következményeként az éghajlati jelenségek minimum és maximum értékhatárainak a vízbetörés kiszélesedése figyelhető meg. A fentebbiek következménye tervünk tárgyának - a csapadékvizek extrémitásának a fokozódása is.

A meglévő nyílt és burkolt földárkok további mélyítése, szélesítése nem lehetséges a szűk utcában, a burkolatok és beépített közművek miatt sem. A fent leírtakhoz kapcsolódva a további beavatkozás a csapadékvíz elvezetésének indoklása, szükségszerűsége:

a tervezéssel érintett utca és további elvezető részek csapadékvíz terhelése csökkenthető,
ezáltal a továbbiakban csökkenek vagy megszűnnek a vis-maior események, a magán és közterületi veszélyeztetések jelentősen csökkennek ,
a már kiépült infrastrukturális elemek – különösen út és árokburkolatok – állagmegóvásához nélkülözhetetlen

A vízgyűjtő egy hosszan elnyúló ÉK-i „völgy”. Területe 131.1 ha (1.31 km2), leghosszabb lefolyási úthossza 2.7 km, amelynek átlagos esése 1.96 % (235 mBf és 182 mBf között). Ez egy igen jelentős méretű vízgyűjtő, ahhoz képest főként, hogy egy kistelepülési utcához csatlakozik.

Előzetes vízhozamszámítások A mértékadó vízhozamok számítását az MI-10-455/2-1988 számú irányelvben foglaltaknak megfelelően a racionális módszer alkalmazásával végeztük. A számítások során az alábbiakat vettük figyelembe:

a mértékadó hozamokat a tervezési szakasz végszelvényébe számítottuk, összesen 1 helyen, - Petőfi utcai becsatlakozásánál - a lefolyási tényező számítását a külterületre végezetük, (belterületi rész gyakorlatilag nem érint a vízgyűjtő). Ha a vízgyűjtő nem beépített, (művelés alatt lévő, vagy természetes zöld terület - esetünkben) akkor a lefolyási tényezőt Kenessey – féle számítás alapján határoztuk meg: A számítás során felhasznált összefüggések:

A külterületekre használatos további számítási módszereket is megvizsgáltunk (Csermák-féle, Kollár-féle VIZITERV segédlet, VMS 200/3-78), figyelembe véve, hogy reális eredményt csak 5-10 km2 –től nagyobb vízgyűjtőnagyságok esetén adnak. Ezek összefoglalása:

A fentebbe számításokat összefoglalva megállapítható, hogy a méretezési vízhozam a vízgyűjtő területen a 10 éves (NQ10%) , Q10= 3.5 m3/s. Az utcán levonuló vízmennyiség (árok mélység, szelvényterület, esés) is becsületen 2-3 m3/s. A Petőfi utcán jelenleg kiépített elvezető rendszer kapacitása 1-1.5 m3/s. Feladat a mértékadó, és az elvezetendő vízhozam közti különbségből (Qtar min = 2.0 m3/s) adódó vízmennyiség betározása. Ez a mennyiség előzetesen 8000 - 10000 m3.

A fentebbi előzetes számításokat a pontos geodéziai, talajmechanikai ismeretek alapján pontosítani kell:

vízgyűjtő lehatárolás,
mértékadó vízhozamok, vízmennyiségek,
meglévő vízelvezető kapacitás,
tározandó vízmennyiség.

A vízvisszatartást, késleltetést a vízbetörés helyen kialakítandó gáttal kell megoldani. A völgyzáró gáton egy fix nyíláson keresztül a meghatározott max. vízhozamnál (1-1.5 m3/s) nem juthat át.

A völgyzáró gát elhelyezkedése:

A beavatkozás során kiépítendő főbb műszaki mennyiségek:

I. völgyzáró gát 110 fm hosszban,

II. Energiatörő kialakítása

III. Meglévő földmeder burkolása gát mögötti szakaszon

IV. Meglévő Petőfi úti kivezetés átépítése

V. Meglévő burkolt árkok fugázása, elmozdult lapok helyreállítása